Eltüntették az Orbán Viktort hatvanadik születésnapján köszöntő posztokat
„A miniszterelnök úr nem szereti, ha őt így favorizálják.”
„A miniszterelnök úr nem szereti, ha őt így favorizálják.”
Recep Tayyip Erdogan megköszönte a gratulációt, majd ő is gratulált születésnapján Orbán Viktornak.
A társadalom 36 százaléka liberális: önbevallásos, emberi jogi vagy gazdasági megközelítésben, illetve ezeket átfedve – ez derül ki a Republikon Intézet elsőként itt, a hvg360-on publikált felméréséből. A liberálisok aránya nőtt az elmúlt 10 évben, de összetételük heterogén, sok mindenben nem értenek egyet. Mutatjuk, kik ők.
Ha már a miniszterelnök többször utalt arra, hogy a nagykövet azért van itt, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, Pressman a „no pressure” kifejezéssel vezette fel a köszöntőjét.
Bár a lengyel kormány látszólag török kottából játszva igyekszik kiebrudalni a politikából az ellenzék vezetőjét, a demokráciák idővel kimetszik az ehhez hasonló vadhajtásokat – véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A lengyel politikai szakértőt a „Lex Tuskként” elhíresült törvényről, a török választásokról és a koszovói feszültségről kérdeztük, valamint arról, hogyan lehet megőrizni Európa demokratikus biztonságát az autoriter térhódítás idején. A teljes beszélgetés meghallgatható podcastként is, angolul.
Szerdán lett hatvanéves Orbán Viktor, a miniszterelnök szerint viszont ez is csak egy munkanap.
Rastistav Káčer elmagyarázta, miért tart attól, hogy a magyar kormánynak területi követelései lennének Szlovákiával szemben.
Azt nehéz eldönteni, hogy az éljenzés Budapest szerbbarát politikájának, vagy a plexipajzson látott magyar trikolórnak tudható-e be inkább.
Az ellenzék egy része ugyanazt a demagógiára épülő kommunikációs panelt követi, mint a jobboldal 2006-ban, amikor a tüntetőkkel konfrontálódó rendőrséget a hatalom szolgálóinak állította be. Ha politikailag érthető is ez az érzelmekre építő kommunikáció, a valósággal megy szembe. Miközben ellenséget próbál csinálni a rendőrökből, nem veszi figyelembe a valódi veszélyt. Azt, hogy ez a rezsim nem rendőrállamot épít, ennél okosabban csinálja: válságos helyzetben az erőszakot, az erőt kiszervezi azoknak, akikkel szemben később éppen a rendőrök jelenthetnek majd valamiféle védelmet. Vélemény.
Ez lett a miniszterelnök ajándéka a horvát államiság ünnepén.
A lengyel elnökséggel szemben is aggályok merültek fel, a javaslatokat mindkét ország esetében lehetne alkalmazni.
A tükörre azt írták: "ha a végrehajtói maffia áldozatainak szemébe nem, tükörbe tudtok nézni?"
A bajba jutott ágazatok és országok kimentése az egyik legnagyobb dilemma, mert igaz ugyan, hogy a stabilitás fenntartása olykor ezt kívánja meg, de ha a mentőakcióra eleve számítani lehet, annak súlyos hátrányai vannak – elemezte egykor három világhíres közgazdász, kijelölve a következő évtizedek egyik fontos kutatási irányát. Tudós barátai szerzőtársukra, Kornai Jánosra emlékeztek.
"Mintha kecskére bíznánk a káposztát" - ezért nem akarja egy német EP-képviselő, hogy Magyarország legyen az EU soros elnöke. Mik még az ellenérvek? Miért állt egy oldalra Görögország és Magyarország az Oroszország elleni szankciók megakadályozására? Mire lesznek jók az Ukrajnának küldött F-16-osok? Ukrajnát fel kellene venni a NATO-ba - érvel Fukuyama, miközben esik szét Putyin mini-NATO-ja. De miért hiszi el bárki is a kozmetikázott orosz gazdasági adatokat? Válogatás a nemzetközi sajtó cikkeiből.
Az árukapcsolás nagyon jól érzékelhető abban az ügyben, amivel Magyarország újabban a szomszédjait idegesíti.
Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére. Ezt Orbánék – ígéretük ellenére – már-már visszaélésszerűen ki is használják.
„Magyarország a tavalyi madridi csúcstalálkozón támogatta, hogy Svédország feltételek nélkül meghívást kapjon” – emlékeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter.
Európa hatalmi válságban van, a kiút pedig az egyhangú döntéshozás eltörlésén és Ukrajna integrációján keresztül vezet – mondta Guy Verhofstadt EP-képviselő, volt belga miniszterelnök videós közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában. Az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Renew képviselőjét emellett arról is kérdeztük, megerősítette vagy meggyengítette-e a háború az Európai Uniót, van-e szükség európai hadseregre és a liberális politika bukása-e, hogy a jövő évi EP-választásokon tovább erősödhet a konzervatív jobboldal.
Milyen célt szolgálnak az autokrata rendszerek jelképes építészeti alkotásai, és mit kezdjen azokkal a társadalom, ha ezek a rendszerek és vezetők már nem lesznek, erről írt Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia tanára.
A miniszterelnöki megbízott, egykori országgyűlési képviselő 88 éves volt.